társas bíróság: több bíróból álló testület. - Alkalmazása mindig megengedett, valahányszor ezt nehezebb v. fontosabb ügyek esetén a pp. jónak látja. A pp. ilyenkor a jog szerint 3 v. 5 tagú bíróságot alkalmazhat (1425.k. 2.§). A ~ kötelező az egyh. peres ügyek közül az egyh. rend szentségének kötelékéről, valamint a házassági kötelékről (kivéve az okirati eljárás esetét, vö. 1686, 1688.k.) folyó ügyekben; a büntető ügyek közül a klerikusi állapotból való elbocsátással sújtható cselekményekről, továbbá a kiközösítés kiszabásáról v. kinyilvánításáról folyó ügyekben (1425.k. 1.§). - Az egymás után beérkező - ~ot kívánó - ügyeket valamilyen rend szerint a különböző egymást követő bírói csoportokra, turnusokra kell rábízni. A csoportok beosztása és kijelölése az egyes ügyek számára a bírósági helynök kötelessége, hacsak egyes esetekben a pp. másként nem rendelkezik (1425.k. 3.§). - Ha nem lehetséges ~ot alakítani, akkor első fokon a ppi konf. engedélyt adhat arra, hogy amíg ez a lehetetlenség fennáll, a pp. a kötelezően ~ot kívánó ügyeket egyetlen klerikus bíróra bízza. Ennek a bírónak, ahol erre mód van, igénybe kell vennie ülnök és ügyhallgató segítségét (1425.k. 4.§). - Általános szabály az, hogy ha a bírósági helynök egy ügyet már rábízott egy turnusra, akkor az eljárást (az ítélettel együtt) ezek a bírók folytassák le. Egy v. több olyan bíró helyett, akit már az adott ügyre kijelöltek, a bírósági helynök csak: 1) nagyon súlyos okból (pl. a bíró komoly betegsége), 2) ezt az okot megjelölő indoklással ellátott, 3) határozatban oszthat be más bírókat (1425.k. 5.§). - A ~nak testületileg kell eljárnia (kivéve azokban a kérdésekben, melyekben az elnök maga dönthet), az ítéletet pedig szótöbbséggel kell meghoznia (1426.k. 1.§). Ez az oka annak, hogy a jog csak 3 v. 5 tagú (tehát páratlan létszámú) bírói tanácsról beszél. - A ~ elnökének, hacsak lehetséges, a →bírósági helynöknek v. a helyettes bírósági helynöknek kell lennie (1426.k. 2.§). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a turnusokat a bírósági helynök 2-2 bíró megjelölésével állíthatja össze úgy, hogy az elnök mindig ő maga, de lehetősége van arra is, hogy bizonyos turnusokban az elnöklést a helyettes bírósági helynökre bízza. Sz.Sz.A.

Erdő 2005:703.